Pogány

A szó eredete és használata

A „pogány” szó a latin paganus-ból származik, amely kezdetben „vidéken lakó”-t, falusit jelentett (a pagus, azaz „vidék”, „falu” szóból). [1] [2] A magyarba a szó – akárcsak az ugyancsak a paganusból származó „paraszt” szavunk – valószínűleg a horvát vagy szlovén nyelvből került, a pogan, poganin alakok révén.[forrás?] A paganus szó az idők folyamán számos jelentésváltozáson ment keresztül, sőt magának az értelmezésnek és eredetelméletnek is saját története van, szinte minden generáció újabb hipotézisekkel, kutatási eredményekkel lép fel.[3] A paganus kezdetben „vidéken lakót” vagy „földművest” jelentett. A római katonák zsargonjába már „újonc” vagy „civil” jelentéssel ment át. [4] Később a kereszténység nyelvhasználatában, a „Krisztus hadseregére”, mint metaforára vonatkoztatva, azokat jelölte, akik nem katonái, vagy nem jó katonái Krisztusnak. A paganus szó „nem-keresztény” jelentése azért alakulhatott ki, mert a kereszténység a vidékiek között lassabban terjedt el. [5] [2] Amikor a középkorban eredeti nyelveiből latinra fordították a Bibliát, akkor a Bibliában használatos héber gójim és görög ethnoi szavakat is paganusként fordították le, noha ezeknek a szavaknak a jelentése nem teljesen fedte a latin paganus addigi jelentéseit: vidéki, civil, nem-keresztény. A héber gójim és görög ethnoi szavak jelentése egyszerűen "népek" vagy "nemzetek", szembeállítva a választott (zsidó) néppel, „a Nép”-pel. Ekkor gazdagodott tehát a paganus szó jelentése a nem-zsidó és a ma domináló többistenhívő, természethívő, más valláshoz tartozó jelentésekkel [6] A pogány szó mai jelentéseiben tehát eredetükben egymástól független szavak jelentései fonódnak össze.

A pogányság szó mai használatában legáltalánosabban a politeista (azaz többistenhívő), panteista, animista és sámánista vallásokat jelenti, a pogányok pedig ezen vallások követőit. Szövegkörnyezettől függően valamennyi nem egyistenhívő népre (pl. a kereszténység előtti pogány magyarok [7]) vonatkoztathatjuk. Így nevezhetők a nagy keleti vallások (buddhizmus, dzsainizmus, sintoizmus, taoizmus) hívei is. [2]

A „pogány” szó jelentései még:

Nem keresztény (régies jelentés, pl. a muzulmánokra a török háborúk korában) – fordított használata: nem mohamedán (a törökök hitetlent jelentő „gyaur” szava a keresztényekre a török háborúk korában). [8] [2]
Vallástalan (a vallásos emberek által ma is használt, gyakran pejoratív jelző, pl. a megkereszteletlen emberekre).
Kegyetlen, cudar (régies jelentés), kemény [9]

Újpogányság

Az újpogány vallások vagy újpogányság (idegen szóval neopaganizmus) vagy olyan vallások összefoglaló neve, amelyek a Föld és teremtményei tiszteletét hirdetik, ünneplik. Az újpogányok az élet minden formáját egymással összefüggőnek látják, és megpróbálják önmagukat e hitnek a természet ciklusaiban megfigyelhető megnyilvánulásaihoz hangolni. Az újpogányok általában politeisták és/vagy panteisták, de vannak köztük monoteisták és ateisták is.

Az újpogányság fajtái:

Wicca és boszorkányság;
Sámánizmus;
Druidizmus;
Skandináv újpogányság – paganizmus vagy odinizmus (Ásatrú), amely tulajdonképpen az ókori germán népek mitológiájának felújítása.
Nők spiritualizmusa;
A „Minden Világ” egyháza;
Radikális tündérek és egyéb férfi spirituális mozgalmak.

Lásd még

Vallásportál

Forrás

http://www.foxmeister.net/greenspiral/old/

Következő községek

További községek